Digitális minimalizmus – Kontextus

Nemrég olvastam egy könyvet a közösségi oldalakról.
Az egyik dolog, ami nagyon megmaradt, és azóta is foglalkoztat az a gondolat, hogy nem tudod irányítani, ki, mikor, és hol olvassa vagy fogyasztja a tartalmat, amit az internetre felteszel. Azaz a kontextust.
Nem rajtad múlik, hogy milyen hírfolyamban látja az elkeseredett tomboló dühödet, vagy életed legnagyobb boldogságát. Nem te határozod meg az ezt megelőző, vagy követő tartalmakat, és nem te döntöd el, hogy miként értelmezi valaki azt, amit mondani szeretnél.
Röviden, a tartalom, amit létrehozol, tulajdonképpen nem is a te irányításod alatt van. A kontextus kontrollja a platform üzemeltetőjénél van.
Amit pénzért árul. Tehát, ha nincs elég pénzed, hogy megvásárold a megfelelő kontextust, akkor a mondanivalód elvesz a többi villogva üvöltő, direkt szélsőséges vélemény kavalkádjában.

Ez a kortárs közösségi oldalak által dominált online közeg sötét oldala.
Mert, ha van valamennyi erőforrásod, akkor csinálhatsz magadnak saját weboldalt, csinálhatsz saját tartalmat, és megpróbálhatod azt az általad meghatározott keretek közt tartani. De a hiperlinkek világában, ez végső soron soha nincs az uralmad alatt. Nem te határozod meg, hogy milyen felületre osztják tovább a tartalmadat, és esetleg hogyan forgatják ki a mondanivalódat.
Míg egy személyes beszélgetés során csupán annak a veszélye fenyeget, hogy a beszélgetőpartnered valamiért nem ért meg, legyen az nyelvi akadály, vagy egyszerűen túlságosan nagy véleménykülönbség kettőtök közt, addig az online platformokon szinte garantált, hogy másképp fognak értelmezni, mint szeretnéd.
Bármely más platformra kerül át a tartalmad, mint amit te magad irányítasz, annak nyomós oka lesz. Az illető oldal üzemeltetője azért emel ki egy bizonyos dolgot a te teljes mondanivalódból, azért tesz oda téged hivatkozásnak, mert ez valami módon a saját érdekeit szolgálja.
A nagy platformok, mint a Facebook, és Google, melyek a megjelenést, azaz tulajdonképpen az online létezést, rangsorolják a saját algoritmusuk (receptjük) szerint, a saját üzleti érdekük függvényében, pedig ismét változtatnak ezen.
Tehát, ha ki is kiáltasz valamit az online űrbe azt, hogy egyáltalán meghallja valaki, és milyen körülmények közt, illetve, milyen lelki állapotban teszi, ezáltal ebből mennyit fog fel, már nem rajtad múlik.
Ha szeretnéd efelett a folyamat felett valamennyire visszaszerezni a kontrollt, azt jelenleg csakis pénzért teheted meg. Az organikus elérés, az alulról növekedés, a 15 perc hírnév mára már a múlté.
Ez a fajta mesterséges intelligencia az egyik legnagyobb veszély, ami a szólásszabadságot, és emberséges kommunikációt illeti. A diktatórikus kormányok is éppen ezért szeretik használni.
Úgy tűnik, nem a robotok jönnek majd értünk, hogy elvigyenek az embereknek fenntartott börtönökbe, hanem likeonként vonulunk be önként.
Az egyetlen alternatíva, hogy kiszállunk. Amíg ezek a szabályok, addig nem lehetséges emberségünket megőrizve online élni. Valaminek változni kell. Vagy le kell mondjunk az emberi méltóságról, és csorbítva az emberségünk behódolunk ennek az új létformának, vagy pedig nemet mondunk a jelenlegi, profit-orientált közösségi hálók modelljére.
Nem kötelező közösségi oldalazni. Akkor sem, ha minden haver egész nap ott lóg.
Próbáld meg egy pár napig, vagy egy hétig, nem nézni, vagy legalább nap közben nem nézni ezeket az oldalakat. Majd, amikor ismét kinyitod nézz meg jól, hogy mi az, ami valóban fontos, és amiről lemaradtál. És kérdezd meg magad, hogy tényleg fontos lett volna, hogy bármiről abban a másodpercben értesülj, vagy sem?
Keresd ehelyett a valódi kontextust. Beszély személyesen, vagy közvetlenül a barátaiddal. Telefonon, vagy akár videocseten. Nem maga a technológia a gond, hanem a közösségi oldalak mint közeg. Vagy menj el eseményekre te magad. Éld át az élményt közvetlenül. Ha valamit nem értesz kérdezz rá akkor és ott, annál az illetőnél, aki ezt a legjobban meg tudja válaszolni. Figyelj a környezetedre. Van olyan érdekes, mint a sokadik vicces macskás videó a közösségi oldalon. Olvass számodra érdekes dolgokról, és próbáld meg valamilyen formában újrafogalmazni, egyszerűen azáltal, hogy leírod magadnak mindazt, amit az olvasottakból megértettél, vagy pedig beszélgess el róla valakivel. Magyarázd el egy gyereknek. Gyakorold a hobbid. Ülj, és ne csinálj semmit egy ideig. Ne a TV-t bámuld, hanem csak ülj le magaddal, és tényleg ne csinálj semmit egy órát. Menj sétálni. Élj!

A közösségi oldalaktól való folyamatos függés csak egyvalakinek fontos: az oldalak üzemeltetőinek. Ne feledd, hogy az ők érdekük a profit, nem pedig a te jóléted.
És nem, a kettő nem azonos.

 

Kommentelnél? Katt ide.