Egyház | Humanista válaszok

Hallgasd meg a posztot itt.

Egyház az „azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet” a jelenleg érvényes magyar jogszabály szerint. Magát az egyház kifejezést önmeghatározó jelleggel vallási közösség használhatja.
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a vallást más önkifejezési formák fölé emeli a történeti hagyomány, és az egyházak jelentős szerepre tettek szert a társadalomban. Ezért az egyházak külön jogi védelmet, és szabályozást érdemelnek.
Magyarországon jelenleg 32 államilag elismert egyház van.
A jogi szabályozáson túl mit jelent az egyház? És beszélhetünk nem vallásos egyházról? Azonos hitelveket vallani, és szervezetten, közösségként működni ugyanis nem vallásos embereknek is lehetséges dolog. Ki határozza meg, hogy mi az igazi egyház?

Nem létezik világszintű egységes buddhista egyház. A buddhizmus kezdetén, a követők szerzetesi közösségekbe szerveződtek, majd a modern korban ezek tanításai terjedtek tovább a nyugati országokba, ahol főleg jogi okokból vették fel a civil szervezet, vagy akár az egyházi státuszt is.
Magyarországon a buddhista közösségeket A Tan Kapuja néven regisztrált, hivatalosan egyházként elismert szervezet képviseli.
1991. Május 27.-én alapították meg egy buddhista szertartás keretében, 108 alapító tag jelenlétében.
Az egyház célja a buddhizmus eszméjének és tanainak terjesztése, illetve a magyarországi buddhista közösségek és intézmények támogatása.
Ennek érdekében alapították meg a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát, melynek célja a nevelés, és képességfejlesztés, a buddhizmussal kapcsolatos ismeretterjesztés, és kutatás. Továbbá folytatnak kulturális tevékenységeket is, valamint iskolákat, és kulturális intézeteket támogatnak.
Elsődleges céljuk Buddha tanításainak átadása, annak érdekében, hogy a tanulókat segítse a felébredéshez vezető úton.
Elképzelésük szerint a tanítás maga többféle formát ölthet, de az elsődleges mindig az a folyamat, ami magában az emberben történik, és aminek következtében megtörténik a felébredés, ami a buddhizmus végső célja. Hitük szerint ez csakis az ember, saját, belső útjának járása során ismerhető meg.
Elismernek minden buddhista irányzatot, legyen az hagyományos, vagy új keletű.

A katolikus vallásban a nagybetűvel jelölt Egyház jelenti a teljes világ katolikus egyházközösségét.
Ennek küldetése, hogy a világ katolikusait egységes, rendezett szervezetbe foglalja össze. Ezt nevezik ők világegyháznak.
Összetett intézményhálózattal rendelkeznek, melynek központja Rómában a Vatikán-dombon található, és hivatalos neve Szentszék.
Az egyház küldetése, hogy a bibliai apostolok utódaként, összefogja, és vezesse a hívőket. Szervezetileg ezeket úgynevezett egyházmegyéken keresztül teszik. Az egyházmegyéhez tartoznak a területén szolgáló papok, az ott élő hívők, az iskolák, és egyéb intézmények, amelyet a katolikus egyház működtet, valamint a plébániák.
Utóbbi az egyház legkisebb és leggyakoribb egysége. Központja a templom, és vezetője a plébános, közismert nevén: a pap.
Ő, a püspök megbízásából látja el a lelkipásztori, azaz közösségi vezetői feladatokat. Ezek magukba foglalják a helyi templom körüli teendőket, a hitoktatás megszervezését, és az egyház közösségi programjait.
A hívők számára ez az elsődleges találkozási pont az egyházzal, itt sajátítják el a vallásuk rituális részeit, és ezáltal ismerik meg a keresztény tanítást, és életrendet.
A katolikus álláspont szerint imádkozni otthon is lehet, de a közösségben, azaz az egyházban való részvétel olyan többletet ad, ami egyedül nem lehetséges, ezért fontos minden hívő számára a közösségi vallásgyakorlás.
Ami a világ dolgait illeti, manapság a katolikus egyház fontos feladatának érzi, hogy a békességet képviselje, és segítséget nyújtson a rászorulóknak, ahol baj van.
De ne feledjük, hogy ez ugyanannak a katolikus egyháznak az álláspontja 2019-ben, melynek vezetője a 2015-ös menekültválság idején viszont olyan kijelentést tett, miszerint az egyházak nem fogadhatnak be menekülteket, mert ezzel embercsempészetben vennének részt.

Az iszlámban vallásban nincs egyház. Magyarországon a muzulmán közösség a magyar jogrend szerint bejegyzett egyházként van nyilvántartva, de a muzulmánok számára az egyház szó keresztény fogalmat jelöl, és nem része a vallásuknak.
A muzulmánok csoportjait az úgynevezett Umma tömöríti közösségekbe. Ezek változatosak minden országban, így nálunk is.
Magyarországon a legrégebbi a Magyar Iszlám Közösség, amit 1988-ban jegyeztek be. Később, 2000-ben, illetve 2003-ban két további muzulmán közösséget is regisztráltak.
Mint mindenhol a világon, Magyarországon is a szunnita hívők vannak többségben.
Mivel nincs egységes egyház, ezért a vallás küldetésének kérdésére is többféle válaszok lehetségesek.
Egyes magyar muzulmán közösségek abban látják a saját szerepüket, hogy a helyes erkölcstől megfosztott, „idegen érdekeket szolgáló, média által butított magyarságnak” útmutatást és visszautat mutassanak Istenhez, az iszlám tanításai, és az élet minden részletére kiterjedő szabályai által.

Magyarországon a hinduizmust az úgynevezett vaisnaizmus irányzata képviseli. Közismert nevén a Krisna-tudatúak közössége. Vallásuk alapját Visnu avatára jelenti. Hitük szerint, amikor a világ végveszélybe kerül Visnu leszáll a földre, és megmenti azt.
Létezik egy világszintű Vaisnava Világszövetség nevű felsőbb szervezet is, melynek magyarországi képviselője a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület.
Előbbi vezetősége különféle bizottságokból áll, melyeknek feladatai a szent helyek karbantartásától, a missziók tevékenységének segítésén át, az online jelenlét koordinálásáig sok mindent magukba foglal.
Ennek kezdetei 1979-ben voltak, egy Szegedhez közeli tanyán, amit Nandafalvának neveztek el, és ami először közösségi térként, amit később jóga kolostorként, és kápolnaként működött.
Rendszeresen szerveznek egyházi, kulturális, és oktatási programokat.

A vaisnaivák rendkívül jelentősnek tartják a vallásuk tanításait, és hiszik, hogy ezek a világ számára megfelelő iránymutatást jelentenek.
A buddhistákhoz hasonlóan nem tesznek különbséget a különböző szervezetek közt, amíg azok mind ugyanazt a tanítást terjesztik. Tanításukat a Védák örök érvényűnek tartott állításaira alapozzák.
Hitük szerint a vallásuk elvei Isten törvényei, és tökéletlen tapasztalati tudással azokat senki nem határozhatja meg.
Isten törvényeiről való tudás Krisna tanítványainak láncával kezdődött, és csakis lelki tanítómesterek segítségével ismerhető meg. Aki nem eszerint jár el, és saját utakat talál ki magának, az a vaisnaivák szerint nem képes a lelki megvalósításra.
A vallás négy alapelve a lemondás, a tisztaság, a kegy, és az igazmondás. Ezeken túl pedig a legfelsőbb vallásos elv a Legfelsőbb úr (azaz Isten) előtt való meghódolás.
A meghódolás azt jelenti, hogy a hívő az élet minden tevékenységét úgy végzi, mint egy Istennek szóló felajánlást. Az ilyen szellemben végzett munkát nevezik ők odaadó szolgálatnak, és azt gondolják, hogy ez a vallás végső tökéletes formája.
Továbbá, hitük szerint, ezeknek az elveknek a követése jelenti a valódi vallásos életet, és nem a dogmák, vagy a szabályok, mert utóbbiak a korok, és a helyek függvényében eltérőek lehetnek.
A vaisnava hitvilágban ez a szolgálat elsősorban a Legfelsőbb Lélek (Isten) irányában nyilvánul meg, ami viszont az anyagi világban csakis eltorzult formában jelenik meg.
Szokták ezt sanatana-dharmának is nevezni, ami azt jelenti, hogy örök vallás. Hitük szerint ugyanis ez a élőlények örök, elválaszthatatlan tulajdonsága.
Hiszik, hogy a vallásos folyamatok, és vallásos élet célja ennek a szolgálatnak a helyes irányba való terelése. Ezért ezeket a tevékenységeket nem választják el a mindennapi élettől.
Azt gondolják, hogy a vallásos szemléletmódnak az élet minden területén meg kell mutatkoznia, mert ez a vallás valódi jelentése.
A vaisnavák szerint a vallás eredeti formája akkor létezett teljesen tiszta formában, amikor a monoteizmus volt az uralkodó Indiában. Idővel ez elhomályosult, és a vallásnak torz formái jelentek meg.
Ehhez kívánt visszatérni a vallásuk alapítója Caitanya Mahāprabhu. A Krisna-tudat mozgalom ennek az örökösének tekinti magát.

Magyarországon az elmúlt kb. másfél évszázadban három nagy zsidó hitközösség működött.
A Kongresszusi (közismert nevén: Neológ) irányzat, az ezektől teljesen elzárkózó Ortodox, valamint a Statusquo Ante, szintén ortodox irányzatot képviselő közösség.
Az ötvenes években a kommunista rezsim erőszakosan összeolvasztotta a megmaradt zsidóságot, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) néven. A rendszerváltás után ennek átszervezésével alakult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ). Továbbra is több kisebb szervezetet egységesítő ernyőszervezetként működik. Vezetőségét kétévente közgyűlés által választja.
Továbbá 1993-óta működőik a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség is, amely 2011.től államilag elismert független történelmi egyházzá vált.
Továbbá léteznek még kisebb közösségek, és irányzatok, amelyek részben kapcsolódnak egyik vagy másik nagyobb szervezethez.
Az egyéni hívők közösségének vezetője a rabbi.
Ezen kívül európai és világszinten több zsidó közösségi tanács létezik. A zsidó vallásban minden rabbi vallásos autoritása egyenlő. Viszont pragmatikus megfontolásokból a zsidó közösségek kineveztek úgynevezett főrabbikat is. Ezek feladata a zsidóság érdekeinek védelme, és a különféle államokkal való együttműködés megszervezése. A legfontosabb főrabbinátus ma Izraelben van.

Történelmileg a zsidó vallás a háláchának nevezett törvényekből, illetve szokásrendből fejlődött ki. Ez 613 hagyományos parancsolatot jelent.
A magukat progresszívnak nevező zsidók ezeket a parancsolatokat elavultnak, és egy adott történelmi korhoz kötöttnek tartják, és azt gondolják, hogy ezek érvényüket vesztették a mai zsidóság életére vonatkozóan. Ezért azt javasolják, hogy a hívő ismerje meg a vallása hagyományait, de magát a vallásgyakorlást mindenki magának alakítsa ki úgy, hogy az erősítse az Istennel kötött szövetséget, és elmélyítse a hitét.
Hitük szerint a zsidó vallás soha nem volt teljesen egységes, vagy konzisztens, ezért nem gond, hogy az idő folyamán magába építette a nemzedékek tapasztalatait, és a különféle kultúrák hatásait.
Ezért azt tartják, hogy minden zsidó közösségnek, és különféle szubkultúrának megvan a maga küldetése, és lehetetlen eldönteni, hogy melyik az amely kizárólag autentikus képviselője a zsidóságnak.

Egyes zsidók szerint a a kommunista rezsim elvárása volt, hogy egy szervezet, beleértve az egyházakat, és a vallásos közösségeket, azáltal legitimálja magát, és azzal érdemelje ki a közbeszédben való részvételt, hogy bevonódik a politikába, és elköteleződik egyes politikai célok mellett. Ezért egyesek kritizálják azokat a zsidó vallási vezetőket, akik együttműködnek a magyar állammal. Véleményük szerint ez a fajta eljárás ellenkezik a zsidó vallás elveivel.

Vannak akik azt gondolják, hogy a zsidóságon belüli változatosság nem hátrány, és nincs szükség egy egységes szervezett formára. Szerintük a vallási vezetőknek inkább az alapvető, és megkerülhetetlen kérdések tisztázásával kellene foglalkozni.
Ezek közé tartozik például az a kérdés is, hogy melyek azok az értékek, amelyeket a zsidók megkérdőjelezhetetlennek tartanak, és amelyeket meg kívánnak osztani a teljes társadalommal.
Fontos szerintük továbbá a múlt sebeinek gyógyítása, és a magyar nemzetben való szerepvállalás.

Végül pedig beszéljünk a humanizmusról, ami ugyan nem egy vallás, hanem világnézet, ezért helye van ebben a felsorolásban.
Ahogy láthattuk, még a hagyományosan egyházként számontartott vallásos közösségek is rendkívül változatosak, és néhányan egyenesen elutasítják az egyház kifejezést. A humanizmus, mint nem-vallásos világnézet, nem vesz fel egyházi formát, annak ellenére, hogy kisebb-nagyobb közösségekbe szerveződhet.
Ezek közt vannak regionális szervezetek, mint az Európai Humanista Föderáció, és vannak nemzetköziek, mint a humanisták világszervezete, a Humanists International.

Bár néha vádként hangzik el, hogy a humanizmus is csak egy másik vallás, de ez hibás értelmezése annak a közösségszervező, és civil tevékenységnek, amit a humanista szervezetek végeznek.
A humanisták nem ismernek el felsőbb hatalmat, ha ez természetfeletti hatalmat jelent. Továbbá, mivel a humanizmusból hiányoznak a misztikus elemek, és nincs előírt liturgia, vagy szigorúan szabályozott rituálék ezért nincs is mit egységes szervezetbe tömöríteni.
Viszont a humanisták is elismerik a társadalom, és a kultúra szükségességét, a mindennapi életben annak érdekében, hogy az emberek kiegyensúlyozott, elégedett, és boldog életet tudjanak élni. Mivel az embereknek szükségük van arra, hogy társaikkal harmóniában éljenek, és egészséges személyes kapcsolatokkal rendelkezzenek, ezért fontos, hogy erre mindenkinek lehetősége legyen. Ennek korlátozását különféle egyházi szabályok, és előírások által nem tartják kívánatosnak, ezért inkább a szabad gondolkodást, és szabad társválasztást támogatják.

A humanizmus is rendelkezik történelmi gyökerekkel, de ezek nem jelentenek a mai szekuláris humanistáknak semmiféle előírást. Hajlamosak távolságtartással tisztelni a hagyományt és a régmúltat. Szerintük a humanizmus keresztény kulturális eredete bár tisztelendő, és tartalmaz sok, ma is fontos gondolatot, de nem jelent előírást a mai embereknek. A humanisták szerint mindig az illető ember számára fontos célok az elsőrendűek, nem pedig a hagyomány.
Bár beszélhetünk szekuláris humanista szertartásokról is, mint házassági, névadó, vagy temetkezési szertartásokról, de ezek informálisak, és nincs szigorú szabályzatuk. Valamint nyitottak mindenki számára, beleértve a nem humanistákat is.
A modern humanizmus, abban az értelemben, ahogy ezen a blogon beszélünk róla, nem a hagyományos, keresztény, emberközpontúságot jelenti csupán, hanem a szekuláris humanizmust. Ennek a szónak két jelentése van:
Az első egy másik szó arra, hogy valami nem vallásos.
A második pedig az egyház és az állam működésének szétválasztására vonatkozik. Egyház alatt pedig az összes egyházat kell érteni.
Ennek oka nem maga az egyház, mint szervezési forma, hanem sokkal inkább az egyház által használt hivatkozási alap: az Isten vagy a természetfeletti felé való irányultság.
A humanisták szerint ugyanis a mindenkit érintő kérdésekben hozott döntéseink nem származhatnak egyetlen adott, misztikus világértelmezésből sem. Hanem csak és kizárólag a közös, állampolgárként, és társadalomként megtárgyalt elhatározásunk lehet alap.
Támogatják a szekularizmust, ami annyit tesz, hogy az állam semleges álláspontot tart a vallással kapcsolatos kérdésekben. Tehát sem egyik vallás mellett, sem pedig egyetlen vallás ellen sincs hivatalos állami állásfoglalás vagy tiltás. Ez garantálja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát.
A szekularizmus alapja egész egyszerűen pragmatikus megfontolásból van. Mivel rengeteg vallás létezik, és nem lehetséges, hogy mindnek az előírásait egyszerre betartsa mindenki, valamint mivel annak eldöntésére, hogy melyik a helyes semmiféle módszerünk nincs, ez csakis vallásháborúkhoz vezethet. Ezért az egyetlen élhető alternatíva az lenne, hogy nem választunk egyetlen hivatalos vallást sem, és egyetlen egyház sem írhatja elő, hogy a társadalom egésze hogyan élje életét.
Ha a továbbiakban adott az információhoz való hozzáférés, létezik társadalmi együttműködés, és a kritikai gondolkodás megfelelően van tanítva, akkor a humanisták szerint nincs szükség arra, hogy hivatalos eszközökkel kényszerítsenek bárkit arra, hogy hitetlenné váljon.
Az ateizmus ugyanis nem célja a humanizmusnak, hanem csupán következménye a kritikai gondolkodásnak, és a világ megismerésének.

A humanisták nem fogadják el az állítást, miszerint az egyházak kiérdemelnék a társadalomban elfoglalt helyzetüket, mert például karitatív munkát végeznek, mert azt gondolják, hogy ezen tevékenységek mindegyike végezhető teljesen szekuláris alapon, és ezek közül sok egyenesen az állam kötelessége. Tehát ezek elvégzését nem adhatja ki egy adott egyháznak, amely ezek után erre hivatkozva próbálja a saját szűk érdekeit érvényesíteni a teljes társadalom rovására.

A humanisták szerint fontosabb, hogy kritikai módon vizsgáljuk, és megértsük a körülöttünk történő eseményeket, és ennek függvényében, emberséges módon reagáljunk.
Ennek a kritikai felülvizsgálatnak a következtében pedig mindenki maga döntheti el, hogy szerinte mi a helyes eljárás egy adott esetben. Nincs központi, hivatalos humanista szervezet, ami előírná, hogy a humanisták mit kell gondoljanak bármiről.
Bíznak abban, hogy az emberek megfelelő informáltság mellett, és a szükséges empátiával felvértezve képesek döntéseket hozni. Ezért nem kívánják előírni senkinek, hogy mit gondoljon bármiről.

Források
Law, S. (2011). Humanism: A Very Short Introduction (1st ed.). Oxford University Press, New York
Topić Peratović, N. (2014). Humanism for Children (1st ed.) Center for Civil Courage, Zagreb
Rába, G. (2015) Isten tudja … – emberi kérdések, vallási válaszok (1st ed.) Central könyvek, Budapest
Nyilvános a lista az elismert egyházakról
2011. évi CCVI. törvény II. FEJEZET 1. 6. § * (3)
2011. évi CCVI. törvény II. FEJEZET 1. 7/B. §
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról
6/2013. (III. 1.) AB határozat
6/2013. (III. 1.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról
Az egyházak jogi szabályozása
Az isten sem menti meg Budapestet a vallástalan mozgalomtól
A „valódi keresztény szabadságról” fogalmaztak meg kiáltványt közösen keresztény vezetők és értelmiségiek Budapesten
Familiaris Consortio
Plébániák
Erdő Péter: Az egyház feladata az, hogy ott nyújtson segítséget, ahol a baj van
Erdő Péter: Embercsempésszé válnánk, ha befogadnánk a menekülteket
Beszélgetés Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével
Pár szó magunkról
Buddhist monasticism
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola küldetésnyilatkozata
Vaisnavizmus
Nandafalva hindu templom
A hindu vaisnava vallás Magyarországon
Főbb célok és elvárások
A vaisnavizmus múltja és jelene
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Bemutatkozas
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Wikipedia)
Chief rabbinate Judaism
Szimsalom – Hitelveink
Mikvék egykor és ma
“Káros paradigma” – nyílt levél Heisler Andrásnak, a MAZSIHISZ elnökének
A holdbéli zsidó – Kik azok a magyar zsidók, és mit jelent a képviseletü(n)k?
European Humanist Federation
Humanists International

Kommentelnél? Katt ide.