Xenofóbia | Humanista válaszok

Hallgasd meg a cikket itt.

Egyesek szerint az idegengyűlöletnek biológiai alapjai vannak, és az emberekhez hasonló társas közösségekben normális jelenségről van szó. Ha ugyanis egy közösségben megjelenik egy új egyed, akkor a csoport tagjai gyanakvással szemlélik. Miért van egyedül? Miért kellett elhagyja a saját csoportját? Megbízható? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok a negatív érzésektől, vagy bizalmatlanságtól a nyílt agresszióig terjedhet.
A Tárki kutatóintézet felmérése szerint az idegenellenesség mértéke 2007 óta lényegében változatlan, és mértéke összefügg az iskolázottság szintjével.

Míg egyes vallási vezetők, és egyházak képviselői néha túlságosan lelkesen támogatják a nacionalista, sőt akár xenofób politikai erőket, addig a humanisták elutasítják a xenofóbia és a megkülönböztetések minden formáját.
Aggodalommal szemlélik, hogy világszerte erősödtek a nacionalista, és kirekesztő csoportok, sőt egyes helyeken akár konkrét hatalomra kerültek. Bár a nemzet fogalma, és a nemzetállamok kikerülhetetlenek, de maga a nemzeti büszkeség nem egyenlő a nemzeten kívüliek kirekesztésével, vagy a xenofóbiával.
Rengeteg állam létezett, és létezik, mely több etnikumnak ad otthont. És bár annak ellenére, hogy egy nemzetállamban ezek közül egy kiemelt szerepet kap, de ez nem szükségszerűen kell a többi ellenében történjen. A humanisták szerint több etnikai csoport és kultúra demokratikus körülmények közt minden további nélkül meg tud férni egymás mellett, és ennek ellentétét állítani kirekesztő viselkedés, és ellenséges másokkal.

Az alapvető probléma pedig az, hogy egyetlen ország sem teljesen homogén etnikailag. Még ha a legnagyobb etnikai csoportot kiemelt pozícióba is helyezzük, a többi kisebb csoport továbbra is létezik, és ugyanannyira jogos állampolgára az adott országnak. Arról nem is beszélve, hogy egy másik etnikumhoz tartozó, vagy akár másik országból származó ember is ugyanúgy ember, tehát megilletik ugyanazok az emberi jogok, mint egy etnikai többséghez tartozó embert.
A humanisták szerint a kivételes bánásmód egy eszköz arra, hogy bizonyos csoportoknak több hatalmat, és erőforráshoz való hozzáférést biztosítsanak, és azáltal kizárják ebből azokat, akik ezt a helyzetet megkérdőjelezik. Tehát társadalmi, és politikai folyamatokról, illetve érdekekről van szó, nem pedig biológiai, vagy isteni, előre elrendeltetett jelenségekről. Ezért hibás úgy tenni, mintha egy adott etnikai csoport bármilyen értelemben felsőbbrendűbb lenne a többinél, és ezáltal eleve kiemelt pozíciót érdemelne.
Ezen kívül pedig egyes embercsoportok kiközösítése és hátrányos helyzetbe hozása külön problémákat hoz létre. Vannak akik szerint épp ez a nemzet célja, hogy meghatározza, hogy ki az aki ebbe beletartozik, és ki az aki kívülálló. De ha egyeseket kizárunk a politikai hatalomból, és kiközösítjük a társadalomban való részvételtől, akkor azzal nemcsak felesleges szenvedést, de egyben felesleges ellenségeskedést is szítunk a társadalom tagjai közt.
Ami mivel nincs tényleges alapja, és kizárólag a hatalmi pozíciókkal való játékról szól nemcsak a társadalom biztonságára veszélyes, de ugyanakkor rontja a társadalom egészségét. Egy etnikai feszültségektől szenvedő társadalom gyengébb, és veszélyeztetettebb mint egy erős, és szorosan együttműködni képes társadalom. Ha ez csökken akkor azzal az adott társadalom maga károsul elsősorban. Egy ellenséges csoport számára egy belső ellentét pedig csak jó lehetőséget jelent.
Ezen kívül persze léteznek egyszerre több etnikai hovatartozással, és identitással rendelkező személyek is. Ők melyik kategóriába tartoznak? Melyik a valódi identitásuk? Sokak számára ez erőteljes belső konfliktust, és gyakran külső konfliktust is jelent. Mások pedig ugyanolyan intenzitással élik meg az összes etnikai indentitásukat. Külső személy részéről miért lenne jogos ezt megkérdőjelezni? A humanisták szerint az egyén saját önmeghatározása, és a saját azonossága az ami döntő. Ha ez egyszerre több nemzeti, és etnikai identitást jelent, akkor annak az egyénnek ez a helyes válasz. Más pedig ezt nem írhatja felül.
Viszont akik kirekesztőek sokszor ők maguk szeretnék meghatározni, természetesen a saját szempontjaik szerint, hogy ki minősül valódi nemzet vagy csoporttagnak. Ezért jönnek létre a különböző eredetmítoszok, és meghatározások, mert ezek alapján meg lehet húzni a vonalat a mi és az ők közé.
Vannak akik szerint egy nemzethez csakis születés alapján lehet tartozni. És ezen belül is bizonyos jellemzőkkel csakis egy adott etnikai csoport rendelkezik, és ez csakis születés alapján sajátítható el. Miközben ilyen sajátos jellemzőt nem lehet meghatározni. Bármely emberi képességet megtalálunk minden emberi csoporton belül. Illetve a sikeresen integrálódott bevándorlók léte is ezt cáfolja.
Mások viszont épp ez utóbbit tagadják, és hiszik, hogy nem létezik olyan, hogy integráció. Ezért gyakran olyan magasra helyezik a mércét, hogy azt senki sem tudná teljesíteni. Még azok sem, akik abba az adott nemzetbe születettek, és elvileg születésüktől fogva, és neveltetésük által teljes mértékben megfelelnek a kritériumoknak.

De a xenofóbia ellentmondásossága, különösen manapság, azt is jelenti, hogy ugyanakkor létezik egy olyan elvárás is, hogy ha valaki bevándorol egy adott országba, akkor maga mögött kell hagynia az előző lakhelyének, vagy hazájának összes hagyományát, és ezeket az új ország nemzeti hagyományaival kell helyettesítenie. A humanisták szerint ilyet kérni ellenkezik az alapvető emberi jogokkal, melyek biztosítják minden ember jogát az önazonos, és szabad életre. Szerintük ugyanis nem egyformának, hanem jogilag egyenlőnek kell lennünk. A világ kormányainak pedig ezt kell biztosítania, ezért a humanista szervezetek arra biztatják az országok vezetőit, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a különféle megkülönböztetések, beleértve a xenofóbiát ellen is.
Azt gondolják, hogy a biológiai jellemzők és tények nem jelentenek abszolút szabályt, és ezekből nem következnek társadalmi szinten szabályok. Ez utóbbiakat mi magunk határozzuk meg, ezért fontos, hogy ezek a szabályok minden ember méltóságát tiszteletben tartsák, és egyenlő jogokat biztosítsanak számukra, származástól függetlenül. Ezeket a jogokat pedig nem szabad személyes tapasztalatok, vagy érzések alapján alakítani. Különösen nem, ha ez egy másik csoporthoz tartozó embernek a jogait korlátozná.
Más szavakkal, akármennyire gonosznak, lustának, vagy rondának tart egy ember egy másik csoportot, akkor sem szabad megengednünk, hogy az illető csoport tagjainak bármi módon ártson, vagy megsértse a csoport tagjainak jogait. Az előítéletein az előítéletet fenntartó személynek kell dolgoznia, nem pedig ennek célpontjának.

Vannak akik szerint az idegengyűlölet az állatvilágban gyakran megfigyelhető csoportok közti rivalizációból ered. Hajlamosak vagyunk ellenségeket kreálni, és rendelkezni a mi és az ők fogalmával.
De már az emberek ősei is szociálisak voltak, és annak ellenére, hogy csoporton belüli hierarchia létezett, de a nyers erő nem volt annyira fontos, mint más állatoknál. Egy csoportban az lesz a vezető, aki a legjobban tud koalíciókat szervezni a saját érdekében, nem pedig az aki a legerősebb. Az emberek legközelebbi rokonai közt a csimpánzoknál is megfigyelhető, hogy a csoport területét közösen védik.
Tehát veszély esetén a csoport tagjai összefognak, és közösen lépnek fel. Hasonló jelenség volt megfigyelhető a különféle, rengeteg kisebb csoport közt, amit manapság etnikai csoportoknak neveznénk, és amelyek külső fenyegetés esetén összefogtak a harmadik csoport ellen. Ahogy a mondás tartja az ellenségem ellensége a barátom.
Egyes antropológusok szerint viszont maga a kultúra, az értelem, és a nyelvi képességeink kivonták az embereket a biológia hatásköréből. Tehát bármely olyan elmélet, mely az emberi biológiára vezetne vissza társadalmi, és kulturális jelenségeket, mint például a csoportok közti konfliktusok, az voltaképp hibás.
A humanisták szerint nem szükségszerű, hogy törzsi mentalitást kövessünk, és csak a kis, közvetlen csoportunknak kedvezzünk, mert végső soron mindannyian emberek vagyunk. És az együttműködés nemcsak rég része az emberségünknek, hanem mindannyiunk érdekét is szolgálja.

Források
de Noronha, L. (2019). Imagined communities. New Humanist, 134(4), 64.-65.
Rába, G. (2015) Isten tudja … – emberi kérdések, vallási válaszok (első kiad.) Central könyvek, Budapest
Ridley, M. (2011) Az erény eredete. Akadémiai kiadó, Budapest
Salmon, P. (2019). The shock of the old. New Humanist, 134(1), 38.-42.
All forms of xenophobia, discrimination, racism and especially “ethnic cleansing”
Human Rights Council holds general debate on racism, racial discrimination, xenophobia and related intolerance
The Broken Bargain – How Nationalism Came Back
Rising Nationalism in Europe and Asia in the age of COVID19
Változatlan az idegengyűlölet mértéke Magyarországon
Idegengyűlölet (Wikipedia)
The New Internationalists: World Vision and the Revival of American Evangelical Humanitarianism, 1950–2010
The Origins of Christian Anti-Internationalism: Conservative Evangelicals and the League of Nations

Kommentelnél? Katt ide.